1. Előzmények

(1) Az elmúlt években a pénzügyi szektorban tapasztalható erősödő versenyben mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban megfigyelhető volt a közvetítői szféra súlyának erőteljes növekedése. A hagyományosan közvetítői rendszer igénybevételével működő biztosítási szektor mellett gyorsan nőtt a közvetítők szerepe a többi területen is. Bővült mind a közvetítők száma, mind a közvetített termékek köre, miközben az akár szektorokon is átnyúló közvetítői csatornákon keresztül értékesített termékek egyre bonyolultabbá, az ügyfelek számára nehezen áttekinthetővé, sok esetben kockázatosabbá váltak.2. A pénzügyi piacokon működő közvetítők átfogó felügyeleti vizsgálata

(2) A közvetítői szektor kiemelt kockázataira tekintettel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) 2008-ban valamennyi szektorra kiterjedő, átfogó vizsgálatot indított a hazai pénzügyi piacokon működő közvetítők tevékenységének vizsgálata és elemzése érdekében, ideértve a vonatkozó hatályos jogszabályi környezetet is. A vizsgálat történelmi jelentőségű, hiszen a közvetítőkre vonatkozó hasonlóan átfogó jellegű és mélységű áttekintésre Magyarországon ezt megelőzően nem került sor.

(3) A kiterjedt, több ezer felügyeleti munkaórát igénylő vizsgálat során a sokrétű és részletes kérdőíves felméréssel párhuzamosan 19 helyszíni vizsgálatot folytattunk, további 11 vizsgálatot pedig kiegészítettünk a közvetítőkre vonatkozó részekkel. A piaci gyakorlat alaposabb megismerése és a köztes megállapításaink megvitatása érdekében 25 interjút és 13 szakmai konzultációt tartottunk a piaci szereplők és a szakmai szövetségek részvételével. Elemeztük a közvetítőkre vonatkozó panaszokat, a termékgazdák közvetítőkkel kapcsolatos gyakorlatát és tapasztalatait, továbbá próbavásárlás módszerével személyesen is ellenőrzésre került a közvetítők ügyfelekkel kapcsolatos magatartása. Mindezen túl áttekintettük a pénzügyi piacokon működő közvetítőkre vonatkozó hatályos hazai és uniós szabályozást; az EU-s felügyeleti társhatóságok bevonásával tanulmányoztuk a pénzügyi piacokon működő közvetítőkre vonatkozó külföldi szabályozásokat és az általuk alkalmazott felügyeleti gyakorlatokat.

(4) A Felügyelet a pénzügyi piacokon működő közvetítők tevékenységének fent ismertetett átfogó vizsgálata során szerzett tapasztalatai alapján javasolja, hogy a közvetítői tevékenység az összes szektorra kiterjedő egységes jogszabályban, illetve azonos elvek és szabályozási logika mentén kerüljön szabályozásra, az alábbi módon:

3. Felügyeleti javaslatok a közvetítőkre vonatkozó egységes szabályozási környezet kialakítására

(5) Fontosnak tartjuk, hogy pénzügyi piacokon működő közvetítők szabályozása, főszabály szerint, tevékenységi alapon, s ne intézményi megközelítés alapján történjen.

(6) Javasoljuk, hogy a közvetítő kategóriák egységes elvek mentén kerüljenek kialakításra a különböző szektorokban; egyértelműen különbséget téve aszerint, hogy a közvetítő a termékgazda vagy az ügyfél képviseletében, illetőleg megbízásából jár-e el (függő ügynök-független ügynök).

(7) Véleményünk szerint nem indokolt a közvetítőkhöz kapcsolódó közvetítő láncok igénybevételének a tiltása, de szükséges, hogy ez a lánc ne legyen túl hosszú, és kellően szabályozott és megfelelően transzparens legyen. 

(8) Általános szabályozási célnak tartjuk, hogy a közvetítők piacra lépésük előtt minden esetben legyenek kötelesek legalább nyilvántartásba vételt kérni a Felügyelettől. Felügyeleti engedélyezés ott indokolt, ahol ezt a tevékenység speciális jellege vagy a megbízói felelősség és ellenőrzés hiánya indokolja. 

(9) A közvetítők nyilvántartásba vétele és a későbbi adatfrissítések során tárolt adatokat a Felügyelet egységes regiszterben, de különböző listákon tartaná nyilván; amely nyilvántartás közhiteles, naprakész és a Felügyelet honlapján keresztül online is elérhető lenne.

(10) A felügyeleti nyilvántartásban szereplő közvetítő rendelkezzen arcképes igazolvánnyal, amelyen a felügyeleti regisztrált nyilvántartási szám is szerepel.

(11) Az ügyfélpénzek és ügyféleszközök védelme érdekében javasoljuk, hogy a majdani szabályozás tartalmazzon speciális szabályokat a piacról való kivezetésre az ügyfélpénzt is kezelő közvetítők esetében. Az ügyfélpénz és az ügyféleszköz legyen mentes a fizetésképtelenségi- és a végelszámolási, valamint a végrehajtási eljárás alól, s azt csak az ügyfélnek vagy a termékgazdának lehessen kifizetni, illetőleg átutalni, az egyéb hitelezők ne férhessenek hozzá.

(12) Az új szabályozás egyértelműen határolja el egymástól a közvetítői és a nem közvetítői tevékenységek tartalmát minden szektorban.

(13) A jövőbeni szabályozás teremtsen egyértelmű viszonyokat a közvetítői tevékenységért való felelősségviselés terén.

(A) A függő közvetítő tevékenységéért és az általa okozott kárért a megbízó felelősséggel tartozik.

(B) A független közvetítő tevékenységért saját maga felel, ezért szükséges, hogy megfelelő tőkekövetelmény előírása mellett felelősségbiztosítással vagy vagyoni biztosítékkal is rendelkezzen, amelyek mértéke igazodjon a tevékenység természetéhez, volumenéhez, komplexitásához és kockázatához.

(14) Fontosnak tartjuk, hogy a közvetítők díjazása egyértelmű szabályozás mentén, transzparens módon történjen. A jutalék mértékének jogszabályi maximalizálását nem tartjuk célravezetőnek, azonban a piac és az ügyfelek szempontjából egyaránt fontos, hogy a jutalékok mértéke és fizetése legyen összekötve a közvetített állomány minőségével is, az érdekeltségi rendszer igazodjon a termék jellegéhez, vagyis hosszú távú terméket csak hosszú távú érdekeltséggel lehessen értékesíteni (arányában kisebb szerzési és nagyobb fenntartási jutalék).

(15) Az ügyfelek védelme érdekében kiemelten fontosnak tartjuk az ügyféltájékoztatás minimális követelményeinek jogszabályi rögzítését, minden szektorra. Az ügyfél kapcsolatfelvételkor kapjon – dokumentált módon – tájékoztatást a közvetítőről, a közvetített termék(ek)ről, valamint a közvetítő érdekeltségéről.

(16) Az ügyféltájékoztatás szempontjából indokolt minden szektorban különbséget tenni a lakossági és az ún. szakmai ügyfelek között.

(17) A távértékesítés szabályai – a vonatkozó Európai Uniós irányelvnek megfelelően – egységesen, szektor-semlegesen vonatkozzanak a pénzügyi szektorokban folytatott közvetítői tevékenységre.

(18) Kívánatosnak tartjuk, hogy a közvetítőkkel szemben alkalmazható felügyeleti intézkedési lehetőségek azonos logika mentén, szektor-semlegesen kerüljenek kialakításra. A felmerülő kockázatokkal arányosan szabályozni javasoljuk a közvetítők tulajdonlási és tevékenységi összeférhetetlenségi korlátait a tájékoztatási szabályok, a megbízóhoz fűződő kapcsolat, felelősség és a szabályozói tilalom eszközeinek párhuzamos érvényesítésével. Fontosnak tartjuk, hogy minden területen legyen lehetőség a közvetítők közvetlen szankcionálására.

(19) A közvetítők felügyeleti díjfizetési kötelezettségét szektor-semleges módon és az arányossági szempontokra figyelemmel szükséges szabályozni.

(20) A Felügyelet meggyőződése, hogy a pénzügyi termékek értékesítését és a kapcsolódó tanácsadást minden esetben szakmai követelményekhez (képzettséghez, végzettséghez és folyamatos szakmai továbbképzéshez) kell kötni. Az üzleti jó hírnév, valamint az alkalmasság és megfelelőség követelményeinek való megfelelés megítélése (ún. fit and proper assessment) terén szélesebb körű felügyeleti mérlegelési jogkört tartunk szükségesnek.

(21) Megfelelő garanciális elemek és összeférhetetlenségi szabályok jogszabályi rögzítése mellett támogatjuk, hogy a közvetítői tevékenységet végző személyek és szervezetek más pénzügyi szektorok pénzügyi termékeit is közvetíthessék.

(22) A Felügyelet meggyőződése, hogy az átfogó felügyeleti vizsgálat tapasztalatain alapuló, fent ismertetett és általunk szakmailag megalapozottnak tartott szabályozási javaslatok megvalósulása kiszámíthatóbb, átláthatóbb és egyértelműbb viszonyokat teremtene a pénzügyi piacokon működő közvetítők tevékenységében, így mielőbbi megvalósulásuk elsősorban nem felügyeleti szempontból kívánatos, hanem az ügyfelek védelme, a pénzügyi piacokon működő közvetítők és a hazai pénzügyi szektor egészének működése és stabilitása szempontjából. Javaslataink megvalósításáról egyeztetünk a szabályozói hatóságokkal és az érintett piaci szereplőkkel.