Közvetlen, vagy más néven egyenes adó esetén az adó alanya megegyezik azzal a személlyel, akit gazdasági értelemben az adó terhel; ezzel szemben a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulása pl. egy közvetett típusú adó, ahol az adót a biztosítóknak, mint a biztosítási szolgáltatások eladóinak kell megállapítaniuk és megfizetniük (más kérdés, hogy az adó összegét áthárítják az ügyfelekre, így az végső soron szintén a veszélyközösség tagjait terheli).

Sajátos módon a jogalkotó a baleseti adóra vonatkozó rendelkezéseket a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta tv.) módosításával vezette be. A törvényjavaslathoz fűzött miniszteri indokolás szerint a baleseti adó bevezetésével a jogalkotó abból a felismerésből indult ki, hogy a gépjárműhasználat nagyobb baleseti kockázatot hordoz, a balesetek során előálló sérülések súlyosabbak, és ezzel összefüggésben az egészség helyreállítása, a rehabilitáció fokozott terhelést jelent az egészségügyi ellátórendszer számára.

Az adókötelezettség és az adó alanya

A törvény 2012. január 1. napján hatályba lépő rendelkezései szerint, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény alapján szerződéskötésre kötelezett személynek, azaz a gépjármű tulajdonosának vagy üzembentartójának, mint adóalanynak baleseti adó fizetési kötelezettsége keletkezik a biztosítási időszak első napján, mely a biztosítási időszak utolsó napján szűnik meg. Ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meg nem fizetése miatt a gépjármű forgalomból való kivonása iránt eljárás indul, az adókötelezettség a gépjármű forgalomból való kivonása napján szűnik meg.

Az adó alapja és mértéke

Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj, ugyanakkor a baleseti adót az egyes biztosítók által meghirdetett tarifális biztosítási díjnál jóval magasabb fedezetlenségi díj után is meg kell fizetni. Az adót továbbá a türelmi (respiro) időre is be kell szednie a biztosítónak, ilyen esetben az adó alapja szintén a fedezetlenségi díj lesz.

Az adó mértéke az adóalap 30%-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű. A törvény fenti megfogalmazásából következően a fedezetlenségi díj után napi korlát nélkül kell megfizetni az adót.

Az adó megállapítása és beszedése

A baleseti adó főszabályként beszedéses adóként működik, azt a biztosító az esedékes biztosítási díjjal, illetőleg díjrészlettel együtt (arányosan) állapítja meg és szedi be az adóalanytól, és a beszedést követő hónap 15. napjáig vallja be és fizeti meg az állami adóhatóságnak. Ennek megfelelően a beszedés kockázatát – a türelmi időben esedékes biztosítási díjra eső adó kivételével – a jogalkotó a biztosítókra telepítette, a biztosítók ugyanis az adót akkor is kötelesek megfizetni, ha annak beszedését elmulasztották, vagy sikertelenül kísérelték meg.

Ha az adó alanya a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizetett, akkor úgy kell tekinteni, hogy részben vagy egészben a megállapított adót fizette meg. Ez az adó alanyára nézve azzal a hátránnyal járhat, hogy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása annak ellenére díjhiányos lesz, hogy a biztosító által megállapított – és a kockázatvállalás ellenértékéül szolgáló – díjat vagy díjrészletet megfizette, a biztosító ugyanis az így megfizetett díjból elsődlegesen a baleseti adót köteles megfizetni és csak a fennmaradó díjrész szolgálhat a biztosítási szolgáltatások ellentételezéséül. A fenti helyzetből adódó – az ügyfelek által nem várt – kellemetlenségek (pl. KGfB szerződés idő előtti megszűnése az adó meg nem fizetése miatt) megelőzése érdekében a biztosítóknak fokozottan ügyelniük kell az ügyfelek megfelelő tájékoztatására.

Biztosítási alkuszok és a baleseti adó

A törvény szövege alapján nem lehet egyértelműen állást foglalni abban a kérdésben, hogy a biztosítási alkuszok közreműködhetnek-e az adó beszedésében, ha a biztosító hozzájárulásával és az ügyfél megbízásából eljárva egyébként jogosultak a biztosítás díját beszedni. A nemzetközi gyakorlatban ez nem kérdés, mert az ún. Insurance Premium Tax (IPT) megállapításában, beszedésében, az azzal kapcsolatos tanácsadásban és adótervezésben az alkuszok hagyományosan részt vesznek, ezzel is kiegészítve ügyfeleiknek nyújtott alkuszi szolgáltatásaikat.

A Neta tv., az önadózás esetét ide nem értve (ld. később), egyértelműen a gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosítóra rója az adó beszedésével kapcsolatos kötelezettséget. A Neta tv. azt is előírja, hogy a biztosító köteles az általa megállapított adót az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt beszedni. Hallgat ugyanakkor arról, hogy miként alakul az adóbeszedési kötelezettség, ha a díjat nem a biztosító, hanem pl. az adófizetésre kötelezett ügyfél biztosítási alkusza szedi be. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) 46. § (1) bekezdése nem vitásan csak a biztosítási díj beszedésére jogosítja fel az alkuszt, a baleseti adó bevezetésével egyidejűleg a jogalkotó a Bit. ezen szabályát külön nem terjesztette ki a baleseti adó beszedésére való felhatalmazással. Ilyen módosítás hiányában kérdéses, hogy a biztosító delegálhatja-e az adóbeszedéssel kapcsolatos feladatait az ügyfél alkuszára.

Ha nem, úgy ez azzal a következménnyel járhat, hogy a biztosító, mint az adó Art. szerinti beszedésére kötelezett személy, külön lesz köteles gondoskodni a baleseti adó beszedéséről azon ügyfelek esetében, akik a biztosítás díját egyébként alkuszukon keresztül fizetik.

Önadózás, adó-visszatérítés

Határon átnyúló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás igénybevétele, továbbá a biztosítási díjjal le nem fedett időszakok tekintetében, a főszabálytól eltérően, a gépjármű tulajdonosa illetve üzembentartója önadózással teljesíti adókötelezettségét, azaz saját maga állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót, a biztosítási díj esedékességét követő hónap 15. napjáig. Utóbbi esetben a biztosító a kockázatviselése megszűnésétől számított 15 napon belül igazolást ad az adóalany számára arról, hogy az adó mely napig van megfizetve.

A Neta tv. rendelkezik arról is, hogy miként kell eljárni abban az esetben, ha a biztosítási díj (vagy annak egy része) bármely okból a biztosított számára visszajár és a díj után a biztosító vagy az adóalany az adót megfizette. Ebben az esetben a biztosító a beszedett adót az adó alanyának a visszajáró díjjal együtt visszafizeti (a bevallásában pedig a biztosító jogosult a visszafizetett adóval az általa beszedett, bevallott adót csökkenteni), az adókötelezettséget önadózással teljesítő adóalany pedig az adó-visszatérítés szabályai szerint igényelheti vissza a megfizetett adót.

Átmeneti rendelkezések

A törvény egyértelművé teszi, hogy ha a biztosítási időszak kezdete 2012. január 1-je előtti nap, akkor az adókötelezettség csak 2012. január 1-jétől áll fenn. Emellett azt is átmeneti rendelkezés írja elő, hogy ha a biztosítási díjat a 2012. január 1-je utáni biztosítási időszakra 2012. január 1-jét megelőzően fizették meg, akkor 2012. február 15-ig kell az így megfizetett biztosítási díj utáni adót bevallani és az állami adóhatóság számlájára megfizetni.

Így például a 2011. július 1. napján KGfB szerződést kötő, és éves díjfizetést vállaló ügyfelet 2012. január 1-jétőlaz éves biztosítási díj 50%-a után terheli baleseti adó fizetési kötelezettség, mely adó összegét a biztosító – a 2011-ben befolyt éves biztosítási díj terhére(!) – 2012. február 15-ig köteles az állami adóhatóság felé bevallani és megfizetni, az ügyfelet pedig ugyanezen összeg megfizetésére felszólítani. Ha az ügyfél ennek a fizetési felszólításnak nem tesz eleget, számolnia kell azzal, hogy biztosítási szerződése a 2011-ben megfizetett díjából levont adó miatt 2012-ben idővel díjhiányos lesz, és kedvezőtlen esetben díj nem fizetéssel még jóval az évforduló előtt meg is szűnhet.

Hasonló helyzetbe kerülhetnek a 2011. novemberi kampány időszakában biztosítót váltó és egyúttal a díjat is megfizető ügyfelek, nekik is számolniuk kell ugyanis a korábban befizetett, de 2012-re vonatkozó KGfB díj utáni adófizetési kötelezettséggel, melynek elmulasztása ugyancsak nem várt díjhiányhoz vezethet. Korábban is említettük, ehelyütt is fontos kiemelni, hogy mindezek miatt a biztosítóknak fokozottan ügyelniük kell az ügyfelek megfelelő tájékoztatására, melyben természetesen a biztosítási alkuszok is aktívan közreműködhetnek.