A Societatea Comerciala de Asigurare ASTRA S.A. Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: ASTRA) keresete alapján, a PSzÁF fogyasztóvédelmi eljárás keretében hozott határozata elleni közigazgatási per keretében, az eljáró bíróságoknak értelmezniük kellett a Bit. 210. § (1) – (3) bekezdéseiben szabályozott ún. lépcsőzetes eljárás és hatáskör szabályait.
Keresetében az ASTRA nem vitatta, hogy a PSzÁF hatáskörrel rendelkezik a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) megsértése miatt fogyasztóvédemi eljárást indítani egy tagállami biztosító magyarországi fióktelepe ellen, az ASTRA álláspontja szerint azonban mielőtt ilyen esetekben bírság szankciót alkalmaz, a PSzÁF köteles betartani a Bit. 210. § (1) – (3) bekezdése szerinti lépcsőzetes eljárás szabályait.
A Bit. 210. § (1) bekezdése szerint, ha a Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító, független biztosításközvetítő, szaktanácsadó megsérti a Magyarország területén hatályos előírásokat, illetve működésében a Felügyelet hiányosságokat észlel, a Felügyelet kötelezi a fióktelepet, illetve a biztosítót, a független biztosításközvetítőt, a szaktanácsadót a szabályellenes helyzet megszüntetésére.
(2) Ha a fióktelep, illetve a biztosító, a független biztosításközvetítő, a szaktanácsadó a Felügyelet határozatában foglalt kötelezésnek határidőben nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát, illetve kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.
(3) Ha a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által tett intézkedések ellenére a jogszabálysértés továbbra is fennáll, a Felügyelet – a székhely szerinti tagállam előzetes értesítését követően – a 195. § (1) bekezdésének a), c), d), f), h), i) és k) pontjaiban foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.
(4) A Felügyelet az új biztosítási szerződések létrejöttének megakadályozása érdekében a magyar jogszabályok megsértése esetén – az (1)–(3) bekezdések mellőzésével – közvetlenül is intézkedhet, ha a jogszabálysértő helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a biztosítási piac biztonságát, illetve az ügyfelek érdekeit.
A Fővárosi Bíróság (FB) első fokú ítéletében kifejtette, hogy a PSzÁF a Gfbt. és az Fttv. szerinti jogsértéseket állapított meg (a KGfB díjtarifa ASTRA általi meghirdetésével összefüggésben), így ezen törvények, valamint a Psztv. eljárási szabályait kellett figyelembe venni. Mivel a Bit. rendelkezéseinek alkalmazására nem került sor, a PSZÁF-nak a Bit. szerinti eljárási szabályokat sem kellett figyelembe venni. Kiemelte a FB, hogy a perbeli esetben nem a biztosító prudenciális piacfelügyeleti működését vizsgálta a PSzÁF, hanem fogyasztóvédelmi eljárásban a Psztv. 48/H. § (1) bkezdés e) pontja szerinti fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.
A Fővárosi Ítélőtábla (FIT) egyetértett a FB ítéletével. Másodfokú ítéletében kiemelte, hogy a Bit. hatálya nem terjed ki az ASTRA, mint biztosító egyéb közigazgatási viszonyaira. A PSzÁF fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálta az ASTRA tevékenységét, a Gfbt. és az Fttv. előírásainak megtartását. A Bit. hatályával összefüggésben a PSzÁF egyetlen eljárási cselekményt sem folytatott le, egyetlen anyagi jogi megállapítást sem tett, ennek hiányában pedig fel sem merül a Bit. speciális eljárási szabályokat tartalmazó 210. §-ának alkalmazhatósága.
Mindezekre tekintettel a FIT álláspontja szerint, a FB helytállóan vonta le azt a követeztetést, hogy a Bit. 210. §-ának ún. lépcsőzetes eljárásra vonatkozó hatásköri szabályai kizárólag a biztosítók prudenciális piacfelügyeleti működésének vizsgálata során irányadók, így pl. fogyasztóvédelmi eljárás keretében nem kötik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.
A most ismertetett ítélet mindenképpen túlmutat önmagán, hiszen egyfelől egyike azon kevés ítéleteknek, melyek biztosítókkal szemben hozott PSzÁF határozat bírósági felülvizsgálata során születtek, másfelől a perbeli eset alapjaiban érinti a kompetens tagállami felügyelő hatóságok együttműködésének, hatáskör megosztásának közösségi jogi szabályait, ide értve különösen a home country control elvének hatékony érvényesülését.
A FIT szűkítő értelmezése szerint, a Bit. 210. §-a szerinti eljárási szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha
(i) a PSzÁF prudenciális felügyeleti jogkörében jár el,
(ii) a felügyelt intézménnyel szemben a Bit. valamely rendelkezését alkalmazza.
A FIT ítéletének kritikájaként felvethető, hogy a bíróság “a Magyarország területén hatályos előírásokat” (ld. Bit. 210. § /1/ bek.) miért szűkítette le a Bit. rendelkezéseire, illetve a Gfbt. szerinti KGfB tevékenység fogyasztóvédelmi vizsgálatát miért ragadta ki a biztosító egyébkénti biztosítási tevékenységei közül? A FIT ítélete ugyanis maga is hivatkozik a Bit. 1. és 2. §§-ára, mely szerint a Bit. hatálya a biztosítási tevékenységre terjed ki. Attól, hogy egy biztosító olyan biztosítási tevékenséget (is) folytat, melyet a Bit. rendelkezésein kívül egyéb speciális jogszabály is szabályoz, ez nem vezethet oda, hogy a FOE vagy FOS alapon tevékenykedő biztosító székhelye szerinti tagállam (home country) felügyelő hatóságának az adott biztosítóval kapcsolatos felügyeleti kompetenciái sérülhetnének.
Kijelenthető, hogy a Bit. 210. § (1) – (3) bekezdéseinek normaszövege – figyelemmel a közösségi felügyelő hatóságok együttműködését szabályozó ún. siennai protokoll (a továbbiakban: Protokoll) 4.1 – 4.6 cikkelyeire is – nem nyitott az olyan bírói értelmezésre, mely a PSzÁF lépcsőzetes eljárási kötelezettségét kizárólag a Bit. valamely rendelkezésének a megsértésére szűkíti le. A Bit. és a Protokoll szabályai alapján egyértelmű, hogy ha a Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító (…) megsérti a Magyarország területén hatályos előírásokat, illetve működésében a Felügyelet hiányosságokat észlel (“undertaking is not complying with the rules of law of the Host State”), a PSzÁF mindaddig nem jogosult a Bit. 195. § (1) bekezdésének egyes intézkedéseit alkalmazni, ideértve pl. a bírság kiszabását is, amíg a Bit. 210. §-a és a Protokoll 4.1 – 4.6 cikkelye szerinti lépcsőzetes eljárást végig nem követi.
Mindenképpen megkérdőjelezhető a PSzÁF hatásköre, ha a joszabálysértés észlelését követően anélkül alkalmaz a Bit. 195. § (1) bekezdése szerinti intézkedést, hogy biztosítaná a home country felügyelete számára a biztosítási irányelvek alapján kizárólagosan őt megillető jogok gyakorlását (ld. harmadik nem-életbiztosítási irányelv 40(3) cikkely, konszolidált életbiztosítási iránelv 46(2)-(8) cikkely és viszontbiztosítási irányelv 47 cikkely), kivéve, ha a PSzÁF igazolja, hogy megvalósulnak a Bit. 210. § (4) bekezdésének azon feltételei, melyek esetén a felügyelő hatóságok közötti konzultáció mellőzésével – kivételesen – közvetlenül is intézkedhet.
A külföldi (tagállami) biztosítók hazai fióktelepeinek egyre kiterjedtebb tevékenységére és a PSzÁF ezzel kapcsolatos egyre nagyobb aktivitására figyelemmel nem kizárt, hogy idővel a fenti – felügyeleti és bírói – értelmezés is árnyaltabbá válik.
